A bejegyzés címében azért emeltem ki az IGAZI szót, mert ha van olasz étel amit rendszeresen félreérzelmeznek nálunk, akkor az ez. Sosem felejtem el, mikor valaki egy fórumban feltette azt a kérdést, hogy honnan érdemes rendelni házhozszállítással jó carbonarát. Nem szeretek okoskodni, úgyhogy nem válaszoltam semmit, de nehezen álltam meg. Ugyanis a házhozszállítás és a jó carbonara összebékíthetetlen egymással, ha végigolvasod a receptet akkor meglátod miért.
A másik furcsaság, amivel találkoztam, az a zacskós carbonara. Kíváncsiságból megnéztem, és azt írta hogy tegyél hozzá szalonnát, sajtot meg tésztát. Na de akkor mi van a zacskóban, tojáspor? Szerintem ha nincs otthon tojás, akkor főzz valami mást, ne ragaszkodj ehhez az ételhez. A carbonara egy végtelenül egyszerű, kevés összetevőből percek alatt összedobható, amolyan igazi “agglegény recept”, de ha a tésztán kívül szükséges három hozzávalóból valamelyik nincs kéznél éppen, akkor felejtős.
Hozzávalók 2 személyre
- 2 tojás (1 egész tojás + 1 sárgája)
- 200 g tészta ( a klasszikus a spagetti, de jó hozzá a penne, a mezze maniche vagy a képen látható tortiglioni is) Mindenképp tojás nélküli durumtészta legyen.
- 100 g húsos szalonna (az olaszok szerint kizárólag a “guanciale” azaz a pofaszalonna való hozzá, de ez ne tartson vissza, jó az baconnel is)
- 50 g reszelt sajt (a klasszikus recept pecorino-t, azaz érlelt juhsajtot ír, de mi parmezánnal keverve szoktuk, úgy lágyabb az íze)
- só, bors
Elkészítés
- A szalonnát kockázzuk fel és egy kevés olívaolajon pirítsuk meg amíg a zsírja kiolvad, majd zárjuk el alatta a gázt.
- Amíg fő a tészta, egy tálkában verjük fel a tojásokat egy csipet sóval (óvatosan, mert a szalonna és a sajt is sós), a reszelt sajttal és az őrölt borssal. Akkor jó az állaga, ha kb tejföl sűrűségű lesz a sajttól.
- Szűrjük le az “al dente”, vagyis nem túl puhára főzött tésztát és öntsük vissza az üres lábosba. Tegyük hozzá a szalonnát és keverjük alaposan össze, hogy a zsiradék jól átjárja a tésztát. Pár pillanat alatt forrósítsuk fel nagy lángon.
- Zárjuk el a gázt (!), öntsük a forró tésztára a felvert tojásokat és keverjük össze, hogy a tojás a tészta hőjétől megdermedjen, de ne legyen belőle rántotta. Tegyünk a tetejére még egy kevés borsot. Azonnal tálaljuk, mert a carbonara frissen és forrón jó!
Egy kis érdekesség az olasz nyelvben (pontosabban római tájszólásban) jártasaknak:
Ha szereted a mediterrán konyhát, akkor a blogra feliratkozva folyamatosan értesülhetsz az olasz családomtól eltanult receptek közzétételéről.
Ha a főzésen kívül a hangulatos terítés is fontos számodra, akkor nézd meg a weboldalamon a kézzel festett étkészleteimet is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: